Szijasztooook!! Itt az új rész bocsánat a késésért... :(( A következő rész egy komi után jön :) Jó olvasást! T.Evelin, Á.Szandi
Nem is kellett több...
Felkeltem a padról és elfutottam. Csak futottam,futottam... ameddig csak a làbam bírta...
Nem èrdekelt se Chelsea, se Moira, de a legeslegjobban... Mark ...
Nem bírtam tovább és a földre rogytam... Nagyon megviselt amit Chelsea mutatott.
Hogy tehette ezt? És pont a legjobb barátnôm? Abban biztos lehet hogy többè nem beszélek vele... Nagyon jól tudta, hogy nekem Mark tetszik... a modortalan stílusától eltekintve...
Vagy olyan 2 órát ültem ott és sírtam.
Mire feleszmèltem már majdnem este volt. Persze a telefonom lenèmítottam amikor ideèrtem, ezért nem hallottam azt a sok nem fogadott hívást, ami érkezett...
De nem is èrdekelt.
Megnéztem ki volt az, vagyis pontosabban, hogy kik voltak azok,...mert hát vagy olyan 20 nem fogadott hívásom és körülbelül 12 SMS-em èrkezett ... ez mind Moirá-tól, Chelsea-tôl ès...ès ... Mark-tól... Úgy döntöttem nem hívom vissza ôket és nem fognak érdekelni, a folyton csörgô telefonom sem...
Lassan felkeltem, körbe néztem, hogy hovà is futottam pontosan... Ez a hely egy eldugott kis liget volt, amibôl nem igazán lehetett màr látni bàrmit is a lassan leereszkedô köd és sötétsèg miatt.
Próbáltam kideríteni, hogy vajon merrôl jöhettem erre be... Már senkit sem èrdekel, ha eltèvedek. Csak megyek ès lesz, ami lesz!
Így hàt megfordultam ès elindultam visszafelé... Nem tudtam merre visz az utam, de ezt majd csak megtudom.
***Az utcàn***
Nagyon lassan sètàltam, nyugisan, hogy mire haza èrek ne làtszódjon a síràs nyoma... De aztàn nem egészen úgy sültek el a dolgok, ahogy terveztem. Megint elkezdtem könnyezni ,màr nem is èrdekelt csak mentem.
Pár tömbny sétálgatás utàn meglàttam a házunkat.
Mikor a hàzunk elè èrtem ,viszonylag nyugodt voltam.
***Otthon***
Csendesen besétáltam az ajtón, halkan levettem a kabátom ès a cipôm. De kár volt ilyen csendesnek lennem, mint ez késôbb kiderült, ugyanis a szüleim mèg fenn voltak úgy tûnik már várták, hogy mikor jövök.
Rajtuk kívül ott volt mèg Moira (bahh), a tesóim és.... Mark Colam, akit Moira-val együtt most èpp a pokolra kívántam!
Oh, Istenem... ,hogy nekik mièrt kellett most ide jönniük!? Engem már nem is èrdekel...
Mindegyikük mèrgesen nèzett rám, kivève Gween-t ,mert ô elsírta magàt ès Mark-ot, mert ô a szokàsos közönyt ès arroganciáját mutatta.
Ez fàjt.
Na, mindegy...
Jobb lesz, elfelejtem ôket, hogy lèteznek.
Mindegy minden alapon odasètàltam hozzàjuk a nappaliba ès levàgtam magam a fotelbe. Most jöhet a nagy fejmosàs...
De ami a következô pillanatban történt az viszont nagyon is meglepett....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése